Ha nagyon gyorsan meg akarjuk válaszolni a címben feltett kérdést, akkor ennek az okai elsősorban az időjárásban keresendőek. De ne szaladjunk ennyire előre, vizsgáljuk meg picit jobban ezt az ikonikus müncheni fesztivált, amire mostmár évente több mint 6 millió ember látogat el és a nagy literes korsókból (Maßkrug) mostanság már 7 millió liter sör fogy a fesztivál nagyjából két hete alatt, ami nem kis fogyasztási teljesítmény.

A kezdetek

A népünnepély gyökerei egészen 1810-ig vezethetőek vissza, ekkor került sor I. Lajos bajor herceg (későbbi bajor király) és Terézia Sarolta szász hercegnő esküvőjére. A ceremónia utáni lakodalomra hivatalos volt minden müncheni polgár, tehát egy eléggé grandiózus eseményről volt szó, a helyszín pedig egy München melletti hatalmas mező volt. Ekkor elsősorban nem a söré volt még a főszerep, a fő attrakció egy lovasverseny volt. Azonban az esemény sikerességét mutatja, hogy a királyi család a következő évben is megtartotta az eseményt a mezőn, melyet az első alkalom után Theresienwiese-nek (Terézia-mező) kereszteltek el a hercegnő után. A müncheniek egyébként nem is nagyon hívják Oktoberfestnek az eseményt, hanem csak röviden Wiese-ként utalnak rá a mai napig. Az 1811-es eseményt már kibővítették a szervezők, a sikeres lovasverseny mellett egy igazi bajor agrártermék bemutatót tartottak mezőgazdasági vásárral egybekötve.

A sör színrelépése

Az első két esemény után a napóleoni háborúk miatt pár év szünet következett, azonban a Wiese sokkal erősebben tért vissza: 1818-ban már körhinták és egyéb cirkuszi mulatság jellegű dolgok várták a résztvevőket. A résztvevők szomjúságát pedig a kitelepült sörfőzdék igyekeztek oltani. Az 1890-es évekre a kis sörstandokat felváltották a sörsátrak és ekkor jelentek meg a literes korsók is. Mindkettő a hagyományok részévé vált, ma már ha azt mondják Oktoberfest, akkor mire asszociálunk? Sörsátrakra, literes korsókra, bőrnadrágra, bőrszoknyára, német sramlizenére és természetesen az ilyenkor felszolgált Oktoberfestbier-re.

Az Oktoberfestbier

Hivatalosan csak a müncheni hatok készíthetnek Oktoberfestbiert és csak ezek árusíthatóak az eseményen. Vagyis hivatalosan csak a HB, a Löwenbräu, a Hacker-Pschorr, az Augustiner, a Paulaner és a Spaten készíthet Oktoberfestbiert. Persze más, nem müncheni főzdék is készítenek hasonló söröket, de ők csak festbier-nek nevezhetik a termékeiket. Ezek a festbier-ek egy viszonylag jól meghatározható sörstílusba tömörülnek: märzen-ek, vagyis márciusi sörök. Az ipari hűtés feltalálása előtt a sörfőzés szezonális szakma volt: ősztől tavasz végéig lehetett csak sört főzni, a nyári főzetek a nagy meleg miatt sokszor félreerjedtek, így egy idő után be is tiltották a nyári főzést Bajorországban. A märzen söröket régen tavasszal főzték le (innen származik a nevük is), egész nyáron hűvös pincékben érlelték, majd ősszel kerültek csapra. Hogy jobbak bírják a meleg nyarakat, picit erősebbre főzték, alkoholtartalmuk jellemzően közelíti a 6%-t. A märzen borostyános színű, édeskés sör, ahol nem a komlóké, hanem inkább a malátáé a főszerep. Ahogy a neve is utal rá, régen szezonális sörnek számított, a sörfőzőknek márciusban kellett lefőzni, hogy ősszel el tudják adni, manapság azonban a technológia vívmányainak köszönhetően egész évben főzhető. Ma már a müncheni hatok sem márciusban főzik, hanem közvetlenül a fesztivál előtt.

A Monarchia Beerclub Kincsesbányájában a 6 Otoberfestbier közül 5 elérhető, szeptember 19.-től,

van Augustiner, Löwenbräu, Paulaner, HB és Spaten. Egyedül a Hacker-Pschorr fesztiválsöre nincs a kínálatban sajnos, a csatosüveges kiszerelés miatt.

Miért szeptemberben kezdődik az Oktoberfest?

Ahogy a bevezetőben írtuk, az okokat elsősorban az időjárásban kell keresni. Az Oktoberfest a kezdetekben valóban októberben került megrendezésre. Azonban ahogy a fesztivál kezdett átcsapni a mezőgazdasági kiállításból karneváli hangulatba, úgy merült fel egyre inkább, hogy az eseményt érdemes lenne előrébb hozni, hiszen sokkal jobb fesztiválozni egy kései vénasszonyok nyarában, mint az októberi hidegebb időben. Ez a folyamat felgyorsult, amint XIX. század végén a fesztivál területét, a Theresienwiese-t és környékét átminősítették mezőgazdasági területből építési területté. A fesztivál új időpontjának ugyanis a környékbeli gazdák erőteljes ellenzői voltak, féltek hogy a fesztiválozók letapossák a terményeiket. Végül a fesztiválozók igényei győztek és elsősorban jobb időjárási körülmények miatt előbbre hozták az Oktoberfest kezdetét.

O’zapft is

1950-ben indult az a hagyomány, hogy a fesztivált a hivatalban lévő müncheni polgármester nyitja meg: ő csapolja meg az első hordó sört, mely során elhangzik tőle „O’zapft is” felkiáltás melynek jelentése nagyjából annyit tesz a bajor nyelvjárásban, hogy „megcsapolva”. Ezután a polgármester békés Oktoberfestet kíván és a bajor miniszterelnökkel koccent. Csak ezután kezdődhet el a csapolás a fesztivál egész területén.

Bombamerénylet

Sajnos az Oktoberfest békésségét nem mindig tudták megőrizni a szervezők. 1980-ban ez radikális szélsőjobboldali aktivista, Gundolf Köhler hajtott végre merényletet: a fesztivál egyik bejárata mellett saját készítésű pokolgépet rejtett el egy szeméttárolóban. A bomba nem tervezetten lépett működésbe, így Köhler a robbanásban azonnal meghalt, de sajnos 12 látogató is és több mint 200-an megsebesültek.

Fesztiválviselet

Ha Oktoberfest, akkor nem mehetünk el szó nélkül a hagyományos viseletek mellett, nők esetében ez a dirndl, míg férfiaknál a lederhosen. A dirndl a hagyományos bajor szoknyaviselet, valószínűleg mindenkinek él a fejében egy kép a bajor felszolgáló menyecskékről. A férfi népviselet a lederhosen, a klasszikus bőrgatyó 😊

Aki teheti érdemes legalább egyszer ellátogatni, mert kiváló karneválhangulatban lehet a legjobb bajor märzen söröket vedelni a literes Maß-ból. Ha pedig bekapnánk valamit, akkor kisebb sörkorcsolyának ott vannak a bajor perecek, nagyobb étkezésre pedig a bajor sültkolbászok vagy egy óriási sült csülök.